július 02, 2025
Ismeretlen szerző
George és Catherine Wilson egyetemi éveik óta elválaszthatatlanok voltak. Az egyetem elvégzése után hamarosan összeházasodtak, és 51 éven át boldog házasságban éltek.
George a Miami Valley Kórházban dolgozott orvosként, egészen a nyugdíjazásáig. Nyugdíjas éveiben fiatal ápolókat és orvosokat oktatott otthonukban. Catherine, aki korábban ugyanott volt híres nőgyógyász, háziasszony lett, és gyakran segített férjének az előadásokban.
Sajnos a házaspárnak nem született gyermeke, de a sok kíváncsi fiatal jelenléte enyhítette bennük a gyermektelenség miatti fájdalmat.Egyik este George éppen előadásra készült, amikor füstszagot érzett.
– Drágám, nem hagytad bekapcsolva a gázt? – kérdezte Catherine-től. Esténként mindig teát készített neki, így George azt hitte, a konyhából jön a szag. De nem így volt.
– Nem – válaszolta Catherine a szobájából. – Valószínűleg Mrs. Petersonék azok. Este rendszeresen gyújtanak farönköket a kertjükben. Be tudnád csukni az ablakokat? Engem is fojtogat ez a szag.
George meglepődött. Mielőtt készülni kezdett volna az előadásra, már bezárta az összes ablakot. Ennek ellenére körbejárta a házat, hogy ellenőrizzen mindent. Amikor a ház másik végébe ért, észrevette, hogy az egyik szobát lángok borítják.
– Drágám! – kiáltotta, miközben berohant a hálószobába. – Azonnal el kell hagynunk a házat! A tűz gyorsan terjed!
George és Catherine megpróbáltak kimenekülni, de mire kijutottak volna, a füst teljesen ellepte a házat. Catherine, aki asztmás volt, fulladozni kezdett és elájult. George megpróbálta megmenteni feleségét, de ő sem tudott kijutni.Catherine közel két hónapig volt eszméletlen a szörnyű baleset után, és amikor felébredt, egy idősek otthonában találta magát. Ott tudta meg, hogy férje meghalt a tűzben, és a házuk is teljesen megsemmisült. Hosszú órákig sírt, és először érezte meg igazán a magányt.
Szerencsére Stephanie, George egyik tanítványa és az a nővér, aki akkor a kórházban dolgozott, végig mellette volt. Ő helyezte át Catherine-t az otthonba, és naponta látogatta.
– Nagyon hálás vagyok a segítségedért, Steph – mondta neki egyszer Catherine. – De lenne még egy utolsó kérésem.
– Természetesen, asszonyom – válaszolta Stephanie. – Csak mondja, mire van szüksége.
– Meg tudnád szervezni, hogy még egyszer utoljára láthassam George-ot? Kérlek, nézd meg, hogy ez lehetséges-e – Catherine szeme megtelt könnyekkel.
– Sajnálom, asszonyom – mondta bocsánatkérően Stephanie. – A test szörnyű állapotban volt, amikor hozzánk került. Nem ajánlanám, hogy így lássa őt.
Catherine mégis ragaszkodott hozzá, hogy lássa George-ot, de alig két percig bírta. A tűz annyira eltorzította a testet, hogy teljesen felismerhetetlenné vált – szinte lehetetlen volt elhinni, hogy az az élettelen test George volt.
A következő héten Catherine megszervezte a temetést, ahol Stephanie végig mellette volt. De amikor mindenki elment, Catherine újra érezte a szíve mélyén a fájdalmas űrt.
Az évek múltával Catherine próbált túllépni a traumán. Egy nap, hat év után először, kijött a szobájából, hogy megnézze a tévét a többi lakóval. De ahogy jobban szemügyre vette a képernyőt, a szeme megtelt könnyel.
Te vagy az, George? Catherine megdöbbent és egyszerre volt izgatott és zavart. Letörölte könnyeit, felvette a szemüvegét, és közelebb hajolt. De ekkor valami különös dolgot vett észre.
Várjunk csak… ki az a fiatal nő? És miért csókolta meg George-ot? Talán tévedek. Lehet, hogy ez nem is George… – töprengett, miközben az első sorba ült, hogy jobban lássa. De ahogy egyre tovább nézte a képernyőt, nem akart hinni a szemének.
A képen Stephanie és George voltak, és egy szórakoztató műsorban szerepeltek egy új üdülőhelyen, Daytonban, Miamiban, más párokkal együtt.
Catherine odarohant az egyik ápolóhoz, Rose-hoz, aki ugyanabban az intézményben dolgozott.
– Rose, ez a férfi úgy néz ki, mint aki a tévében volt. Ugye, tényleg ő az? – kérdezte izgatottan, miközben megmutatta George fényképét, mivel idős kora miatt már nem látott jól.
– Igen, asszonyom – bólintott Rose. – De várjunk csak… nem ő a férje? És ki az a nő mellette?
– Ő Stephanie, Rose – válaszolta Catherine. – Ő mondta nekem, hogy a férjem meghalt. El sem hiszem. Vajon az egész tűzeset csak egy trükk volt, hogy megszabaduljanak tőlem? A férjem tette ezt szándékosan? – zokogott fel. – Talán együtt tervelték ki?
– Nem hiszem, asszonyom – felelte Rose. – Annyi más módja lett volna, ha valóban el akart volna tüntetni. Miért gyújtotta volna fel azt a házat, ahol ő maga is tartózkodott? Szerintem hívnia kellene a rendőrséget, és bejelenteni a történteket.
Catherine megfogadta Rose tanácsát, és tárcsázta a 911-et – ekkor derült fény Stephanie sötét titkára, amit hosszú éveken át rejtegetett.
Kiderült, hogy George egyetemi évei alatt viszonyt folytatott egy Clara nevű nővel, aki már akkor terhes volt –Stephanie-t várta. George vállalta volna a felelősséget, de Clara miatt minden összekuszálódott, és végül el kellett hagynia őt.
Évekkel később Stephanie bosszút akart állni, és mindent elvenni tőle. Nemcsak felgyújtotta a házat, de hamis dokumentumokat is készített, amelyek szerint terhes George gyermekével. A rendőrség kivizsgálta az ügyet, és letartóztatták a fiatal nőt.
Amikor George és Catherine hat év után újra találkoztak a rendőrségen, nem tudták abbahagyni a sírást.
– Sajnálom, drágám – mondta George, miközben átölelte feleségét. – Amikor magamhoz tértem, egy teljesen más helyen voltam. Stephanie azt mondta, meghaltál, még mielőtt a kórházba kerültél volna – magyarázta.
– Nem kellett volna megbíznom benne. Amikor elveszítettelek, úgy éreztem, én is meghaltam. Minden nap ittam, hogy elfelejtsem a fájdalmat. Stephanie mindig ott volt velem a nehéz időkben, ezért azt hittem, talán átléptem egy határt részegen… De semmi ilyesmi nem történt.
– Ami Clara ügyét illeti, te már mindent tudsz. Tudod, hogy elhagyott egy gazdagabb férfiért, és amikor visszatért, mi már együtt voltunk. Ha őszintén elmondta volna az igazat a lányának, talán nem lett volna ilyen az élete.– És te – fordult Stephanie felé –, a feleségemnek hatalmas szíve van. Ha elmondtad volna, hogy Clara lánya vagy, és nincs senkid, mi örökbe fogadtunk volna. Nem kellett volna ennyire olcsó eszközökhöz nyúlnod! Remélem, most már megbántad, amit tettél.
Amikor a rendőrök megbilincselték Stephanie-t, szégyenkezve állt ott. Próbált bocsánatot kérni George-tól, miután megtudta, hogy az anyja nem mondott el neki mindent. De mielőtt megszólalhatott volna, George és Catherine kézen fogva távoztak – szorosan átölelve egymást.
