Bekiabáltak Orbánnak az interjúja alatt – amit ezután tett, arra senki nem számított!

A BEKIABÁLÁS PILLANATA

Kínos pillanat zavarta meg Orbán Viktor egyik interjúját, amikor épp arról kérdezték, mennyire elégedett a Fidesz jelenlegi ellenzéki szerepével. Az interjú látszólag a megszokott politikai mederben haladt, amikor a háttérből először egy támogató hang hallatszott be:

„Hajrá Elnök úr, önnel vagyunk!”

Orbán Viktor erre azonnal reagált:

„Hajrá!”

A jelenet ekkor még akár egy szokásos rajongói közjátéknak is tűnhetett volna, hiszen politikai szerepléseken nem ritka, hogy a támogatók hangosan is jelzik a jelenlétüket. Csakhogy néhány pillanattal később egy másik bekiabálás is elhangzott, amely teljesen megváltoztatta az interjú hangulatát:

„Egészen a börtönig!”

A levegő egy pillanatra tényleg megfagyott. Orbán láthatóan kizökkent, a mögötte álló támogatók pedig felháborodtak. Nem történt nagy jelenet, nem lett belőle botrányos dulakodás, de a pillanat így is erős politikai jelzésként maradt meg. Egyetlen mondat elég volt ahhoz, hogy a korábban kontrollált hangulat hirtelen feszültté váljon, és látható legyen, mennyire más közegben mozog ma Orbán Viktor, mint korábban.

Olvasd tovább

Elfogadták a rendeletet! 63-97 éves nyugdíjasok készüljetek!

A nyugdíjasok számára minden év végén az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nő januártól az ellátásuk, és mi történik akkor, ha az árak gyorsabban emelkednek, mint ahogy azt előre számolták. A szabály lényege továbbra is az, hogy a már megállapított nyugdíjakat minden év 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿𝗷á𝗯𝗮𝗻 emelni kell, mégpedig az adott évre tervezett infláció alapján. Ez az emelés nem külön kérvényre jár, nem kell hozzá sorban állni, és nem csak bizonyos korosztályokra vonatkozik. Azok kapják meg, akiknek az ellátását az előző év végéig már megállapították. A 𝟲𝟯–𝟵𝟳 é𝘃𝗲𝘀 nyugdíjasok tehát ugyanúgy érintettek lehetnek, mint minden más jogosult, de fontos pontosítani: ez nem külön életkori kedvezmény, hanem a nyugdíjrendszer általános emelési szabálya.

𝗝𝗮𝗻𝘂á𝗿𝗯𝗮𝗻 𝗮𝘂𝘁𝗼𝗺𝗮𝘁𝗶𝗸𝘂𝘀𝗮𝗻 𝗲𝗺𝗲𝗹𝗶𝗸 𝗮 𝗻𝘆𝘂𝗴𝗱í𝗷𝗮𝗸𝗮𝘁, 𝗮 𝟮𝟬𝟮𝟲-𝗼𝘀 𝗲𝗹ő𝗿𝗲𝗷𝗲𝗹𝘇é𝘀 𝗮𝗹𝗮𝗽𝗷á𝗻 𝟯,𝟲 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁 𝗮 𝘃á𝗿𝗵𝗮𝘁ó 𝗺é𝗿𝘁é𝗸

A rendszer alapja az inflációkövetés. A költségvetésben előre meghatározzák, mekkora fogyasztóiár-emelkedéssel számolnak az adott évben, és a nyugdíjakat ehhez igazítják januárban. A 𝟮𝟬𝟮𝟲-𝗼𝘀 előrejelzések alapján a nyugdíjemelés várható mértéke 𝟯,𝟲 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸 lehet. Ez azt jelenti, hogy egy 𝟮𝟬𝟬 𝗲𝘇𝗲𝗿 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝗼𝘀 nyugdíj esetében nagyjából 𝟳𝟮𝟬𝟬 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝗼𝘀 havi emelkedésről lehet beszélni, míg 𝟯𝟬𝟬 𝗲𝘇𝗲𝗿 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝗼𝘀 nyugdíjnál körülbelül 𝟭𝟬 𝟴𝟬𝟬 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝘁𝗮𝗹 nőhet az ellátás. Ez azonban csak az év eleji induló emelés. A valódi kérdés mindig az, hogy az infláció év közben hogyan alakul, mert ha az árak gyorsabban nőnek, mint amivel januárban számoltak, akkor később újabb pénz is érkezhet.

𝗛𝗮 𝗻𝗮𝗴𝘆𝗼𝗯𝗯 𝗹𝗲𝘀𝘇 𝗮 𝗱𝗿á𝗴𝘂𝗹á𝘀, 𝗻𝗼𝘃𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗯𝗲𝗻 𝗷ö𝗵𝗲𝘁 𝗮 𝗸𝗼𝗿𝗿𝗲𝗸𝗰𝗶ó, 𝗮𝗺𝗲𝗹𝘆 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿 𝟭-𝗷é𝘁ő𝗹 𝘃𝗶𝘀𝘀𝘇𝗮𝗺𝗲𝗻ő𝗹𝗲𝗴 𝗷á𝗿𝗵𝗮𝘁

A januári emelés előrejelzésen alapul, az élet viszont ritkán követi pontosan a költségvetési számokat. Ha év közben kiderül, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint amivel januárban számoltak, akkor 𝗻𝗼𝘃𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗯𝗲𝗻 korrekció járhat. A szabály szerint ha a várható éves infláció legalább 𝟭 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸𝗽𝗼𝗻𝘁𝘁𝗮𝗹 magasabb, mint a januári emelés mértéke, akkor kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ez visszamenőlegesen, 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿 𝟭-𝗷é𝘁ő𝗹 jár, vagyis a nyugdíjasok nemcsak novembertől kapnak magasabb összeget, hanem az egész évre számított különbözetet is rendezni kell. Ha az eltérés kisebb, vagyis nem éri el az 𝟭 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸𝗽𝗼𝗻𝘁𝗼𝘁, akkor nem feltétlenül új havi emelésként érkezik a pénz, hanem egy összegben fizetik ki az éves különbözetet novemberben. Fontos, hogy ez nem „ajándékpénz”, hanem annak rendezése, ha az év eleji emelés nem volt elég az időközben magasabbra becsült inflációhoz képest.

𝗔 𝗻𝘆𝘂𝗴𝗱í𝗷𝗮𝘀-𝗶𝗻𝗳𝗹á𝗰𝗶ó𝘁 𝗶𝘀 𝗳𝗶𝗴𝘆𝗲𝗹𝗲𝗺𝗯𝗲 𝗸𝗲𝗹𝗹 𝘃𝗲𝗻𝗻𝗶, 𝗺𝗲𝗿𝘁 𝗮𝘇 é𝗹𝗲𝗹𝗺𝗶𝘀𝘇𝗲𝗿, 𝗮 𝗴𝘆ó𝗴𝘆𝘀𝘇𝗲𝗿, 𝗮 𝗿𝗲𝘇𝘀𝗶 é𝘀 𝗮 𝗺𝗲𝗴é𝗹𝗵𝗲𝘁é𝘀 𝗸ö𝗹𝘁𝘀é𝗴𝗲𝗶 𝗸ü𝗹ö𝗻ö𝘀𝗲𝗻 𝘀𝗼𝗸𝗮𝘁 𝘀𝘇á𝗺í𝘁𝗮𝗻𝗮𝗸

A szabály egyik lényeges eleme, hogy nem csak az általános inflációt kell nézni. A nyugdíjasok kiadásai más szerkezetűek, mint az átlagos háztartásoké, hiszen egy idősebb ember költéseiben nagyobb arányt képviselhet az élelmiszer, a gyógyszer, az egészségügyi kiadás, a rezsi vagy a mindennapi megélhetéshez szükséges alapvető termékek. Ha ezek ára gyorsabban nő, mint az átlagos infláció, akkor a nyugdíjasok a saját pénztárcájukban sokkal erősebben érzik a drágulást. Ezért a 𝗻𝗼𝘃𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗶 korrekciónál a nyugdíjasokra számított inflációt is figyelembe kell venni. Ha ez magasabb, mint az általános fogyasztói árnövekedés, akkor a magasabb érték alapján kell számolni. Az egyösszegű kifizetés a következő évi nyugdíjalapot is érintheti, vagyis ha novemberben nem tartós havi emelés történik, hanem egyösszegű különbözetet fizetnek ki, azt a következő év elején sem lehet egyszerűen elfelejteni. A szabály szerint a következő 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿𝗶 emelés előtt figyelembe kell venni azt a különbözetet is, amely az előző évben egyösszegű kifizetésként járt. A lényeg tehát az, hogy a januári inflációkövető emelés automatikusan érkezik, külön igénylésre nincs szükség, ősszel pedig az inflációs adatok alapján derülhet ki, hogy jár-e további pénz a nyugdíjasoknak.

Olvasd tovább

Óriási balhé a Penny előtt: Őrjöngve kiugrott a piros Mazdából a nő és nekiesett a fiatal srácnak. Börtönbe is kerülhet a dühöngő asszony

Kiugrott a piros Mazdából, majd rátámadt a fiatal férfira

A beszámoló szerint a nő nem azt tette, amit egy ilyen helyzetben elvárható lenne: nem adatokat kért, nem betétlapot akart cserélni, és nem próbálta higgadtan rendezni a vitás helyzetet, hanem kiszállt a járművéből, és a szemtanúk szerint lökdösni, rángatni kezdte a másik felet. A jelenlévők azt látták, hogy a konfliktus a forgalom kellős közepén zajlik, miközben a nő indulatos viselkedése nemcsak a fiatal férfit hozta kellemetlen és veszélyes helyzetbe, hanem a kereszteződésben közlekedő többi autós haladását is zavarhatta. A posztot közzétevő helyi lakos felháborodva kérte számon a piros Mazdával közlekedő nőt, hogy mégis mit képzel magáról, hiszen egy kisebb autós sérülés sem adhat jogot arra, hogy valaki az út közepén fizikai agresszióval próbáljon elégtételt venni.

Szemtanúk hívták a rendőröket

A történethez hamar érkezett egy másik helyi hozzászóló is, aki megerősítette a bejegyzésben leírtakat, és azt írta, hogy a férjével együtt végignézték a sokkoló jelenetet. A kommentelő szerint annyira tarthatatlannak ítélték a nő viselkedését, hogy azonnal értesítették a hatóságokat, majd a helyszínen megvárták a rendőröket. A kiérkező járőröknek a férj részletesen elmondta, pontosan mit látott, hogyan fajult el a vita, és miként történt a fizikai konfliktus. Hivatalos információ egyelőre nem érkezett arról, hogy a történtek jártak-e sérüléssel, történt-e előállítás, vagy pontosan milyen eljárás indult az ügyben, de a beszámolók alapján a tanúk vallomásai fontos szerepet kaphatnak a vizsgálatban.

Súlyos következményei lehetnek az önkontroll elvesztésének

Az eset kapcsán fontos kiemelni, hogy a nyílt utcán, különösen egy forgalmas kereszteződésben elkövetett fizikai agresszió nem magánügy, és nem intézhető el annyival, hogy valaki „csak dühös volt”. A beszámoló szerint egy kisebb anyagi kárból olyan jelenet lett, amely sokkal komolyabb következményeket hozhat a piros autó vezetőjére nézve, mint maga az eredeti sérülés. A vitás közlekedési helyzeteket kizárólag higgadtan, adatcserével, betétlappal vagy rendőri segítséggel lehet rendezni, az önbíráskodás és a fizikai erőszak semmilyen körülmények között nem elfogadható. A mátészalkai lakosok most azt várják, hogy az ügyet alaposan kivizsgálják, és ha a beszámolókban leírtak beigazolódnak, akkor a felelős ne úszhassa meg következmények nélkül. A történet pozitív oldala, hogy a szemtanúk nem fordították el a fejüket, hanem segítséget hívtak, megvárták a rendőröket, és elmondták, mit láttak. 

A címlapfotó :illusztráció!

Olvasd tovább

Matolcsy György 170 millió forint lelépési pénzzel távozott az MNB-től és ez még nem minden

Nem kis összeggel távozott a Magyar Nemzeti Banktól Matolcsy György korábbi jegybankelnök. A 24.hu közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy a volt jegybankelnök tilalom ellentételezéseként és szabadságmegváltás jogcímén összesen

bruttó 170 845 890, azaz több mint 170 millió forintot kapott tavalyi távozásakor.

Mindezt úgy, hogy időközben az MNB alapítványokkal kapcsolatos ügyben két nyomozás zajlik, egy pénzmosás, egy pedig hűtlen kezelés gyanúja miatt. A Matolcsynak kifizetett lelépési pénzek miatt a már Varga Mihály által vezetett jegybank belső vizsgálatot is indított.

Matolcsy 2023 márciusától 2025 márciusáig volt jegybankelnök, ezek után két nagyobb összeg járt neki. Bruttó 48 millió forint azért, mert a hathavi bérével azonos összeget kap azért, mert megbízatása megszűnése után tilalom vonatkozik rá, azaz fél évig nem létesíthet munkaviszonyt hitelintézetnél.

Egy jóval nagyobb összeg, összesen több mint bruttó 122 millió pedig szabadságmegváltás jogcímen járt. A 24.hu szerint a volt jegybankelnök fizetéséből kiszámolva ez több száz nap is lehet, így előfordulhat, hogy Matolcsy a 12 év jegybankelnökség alatt hivatalosan alig, vagy egyáltalán nem vett ki szabadságot.

Az MNB-ügyben bő egy év alatt senkit nem gyanúsítottak meg, a rendőrség a napokban ezt részben azzal magyarázta a 24.hu-nak, hogy a felderítés azon időszakában több mint 80 ezer adatot tartalmazó fájlt kellett összegyűjteni. „Ez az aprólékos és időigényes felderítői munka teszi lehetővé, hogy az eljárás során a későbbiekben »látványosabb« nyomozati cselekményeket lehessen végrehajtani.” Az ORFK az MNB-ügyben két szálon kezdte meg a nyomozást, az egyiket még mindig a rendőrség viszi, a másikat a Legfőbb Ügyészség a választások után ügyészi hatáskörbe vonta. Az ORFK azt is közölte, hogy 2025 áprilisától több tízmilliárd forint értékben foglaltak le vagyonelemeket.

Olvasd tovább

Most ülsz le, ha megtudod, mennyit keres havonta Sulyok Tamás! Kiderült, amire senki sem számított!

A köztársasági elnök fizetését nem külön politikai alku vagy egyedi döntés határozza meg, hanem törvény. A szabályozás szerint az államfő havi tiszteletdíja a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese. A házelnök fizetése pedig az országgyűlési képviselői alapdíjhoz kötődik, amely az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset alapján emelkedik.

A Pénzcentrum számítása szerint 2026-ban a képviselői tiszteletdíj 2 115 000 forint, ennek 2,7-szerese a házelnöki díj, vagyis 5 710 500 forint, a köztársasági elnök pedig ennek 1,1-szeresét kapja. Ez havi bruttó 6 281 550 forint.

Éves szinten 75 millió forint feletti összegről van szó

A havi bruttó 6 281 550 forintos tiszteletdíj éves szinten 75 378 600 forintot jelent. Egy teljes, ötéves államfői ciklus alatt ez 376 893 000 forint lenne, ha közben nem változna az összeg.

A valóságban azonban a rendszer az átlagkeresetekhez kötődik, ezért a fizetés évről évre emelkedhet. Vagyis a mostani számítás csak a jelenlegi adatok alapján mutatja meg, mekkora összegről beszélünk.

Tíz év alatt, változatlan összeggel számolva, Sulyok Tamás jelenlegi tiszteletdíja 753 786 000 forintot jelentene. Ez kizárólag a bruttó pénzbeli tiszteletdíj, minden egyéb juttatás nélkül.

Nem csak a fizetés jár az államfőnek

A köztársasági elnök juttatásai nem állnak meg a havi fizetésnél. A hivatalban lévő államfő elnöki rezidencia használatára jogosult, sőt azt köteles is igénybe venni.

Emellett jár neki személyes és hivatali célú autóhasználat, rádiótelefon- és internethasználat, kormányzati hírközlő hálózat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás. Külföldi hivatalos út esetén kíséret, napidíj, költségtérítés, első osztályú utazás vagy szükség esetén különjáratú repülés is járhat.

A köztársasági elnök házastársa is kaphat bizonyos jogosultságokat, ha közfeladattal összefüggő hivatalos programon vesz részt. Ilyenkor utazási és gépkocsihasználati jogosultság is megilletheti, sőt a szabályozás szerint akár legfeljebb kétfős titkárságot is kaphat, ha közéleti részvétele ezt indokolja.

A volt köztársasági elnököknek is komoly juttatások járnak

A történet igazán ott válik érzékennyé, hogy a volt köztársasági elnököket is jelentős juttatások illetik meg. A törvény szerint a volt államfő havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjjal azonos összegű pénzbeli juttatásra jogosult.

Ez azt jelenti, hogy ha a hivatalban lévő köztársasági elnök fizetése 6,28 millió forint, akkor a volt köztársasági elnöki juttatás is ehhez igazodhat. Van korlátozás: ha a volt elnök biztosítottnak minősülő munkát végez, illetve ha öregségi nyugdíjat kap, az befolyásolhatja a folyósítást.

A pénzbeli juttatáson túl a volt államfő kérelmére megfelelő lakáshasználatot, legfeljebb háromfős titkárságot, térítésmentes egészségügyi ellátást és személyes gépkocsihasználatot is kaphat. Az Országgyűlés Hivatala biztosíthatja a titkárság elhelyezését, működési feltételeit, valamint a lakás fenntartását és üzemeltetését is.

A teljes rendszer több milliárdos tétel lehet

A volt államfők rendszere már most is jelentős közpénzt visz el. A HVG 2024 végén az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok alapján azt írta: 2023 januárja és 2024 decembere között csaknem 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnököknek járó juttatásokra.

A Szeged.hu ugyanerről az adatsorról azt írta, hogy Schmitt Pál és Novák Katalin nem igényelt állami lakást, Novák rezsitérítést sem kért, de a titkárságok fenntartása így is több tízmillió forintos tétel volt. Schmitt esetében 45 és 48 millió, Novák esetében pedig 50 millió forint ment el erre.

A vita lényege nem az, hogy egy köztársasági elnöknek legyen-e fizetése, hivatala vagy biztonságos működési háttere. A kérdés az, indokolt-e a mindenkori államfői fizetéssel azonos, élethosszig tartó pénzbeli juttatás, a titkárság, az autó, a lakáshasználat és a többi szolgáltatás akkor is, ha valaki már nem lát el államfői feladatot.

A számok alapján Sulyok Tamás fizetése látványos, de a teljes rendszer ennél is jóval drágább. A valódi kérdés már nem csak az, mennyit keres egy köztársasági elnök, hanem az is, meddig és milyen feltételekkel fizeti tovább az állam ezt a rendszert akkor is, amikor az elnök már nincs hivatalban.

Olvasd tovább

Most érkezett az örömhír: Forsthoffer Ágnes bejelentése után özönlenek a gratulációk

Forsthoffer Ágnes elérte a 200 ezres követőtábort

Forsthoffer Ágnes nagy hírt osztott meg követőivel: közösségi oldalán elérte a 200 ezres követőtábort. A bejelentéshez egy elegáns, visszafogott fotót mellékelt, rajta az egyszerű, de sokatmondó üzenettel: „200.000 követő. Köszönöm a bizalmat!”

A 200.000 követő ma már nem csupán egy szép szám, hanem komoly politikai jelzés is. Egy politikus számára ez közvetlen kapcsolatot jelent az emberekkel, a hagyományos sajtó szűrői nélkül. Forsthoffer Ágnes az elmúlt időszakban egyre ismertebb közéleti szereplővé vált, és úgy tűnik, egyre többen kíváncsiak arra, mit mond, mit képvisel, és milyen irányt mutat.

A gratulációk gyorsan megindultak, sokan pedig nemcsak a követőszámhoz, hanem a mögötte álló munkához is gratuláltak. A 200 ezres tábor azt mutatja, hogy az iránta való érdeklődés nem lankad, sőt egyre erősebb.

Olvasd tovább

Most kaptuk! Döbbenetes, ami Magyarország felé tart! Már átlépte a határt! Kiadták a figyelmeztetést a teljes lakosságnak:

Figyelmeztető előrejelzés érkezett Magyarország területére: kedd éjfélig több térségben is kialakulhatnak heves zivatarok. A legnagyobb figyelmet ezúttal a Dunántúl északnyugati fele, valamint az Északi-középhegység környéke igényli, mivel a viharokat erős széllökések, intenzív esőzés és jég is kísérheti. Késő délutántól fordulhat át az idő. A friss figyelmeztető előrejelzés alapján a zivatartevékenység ma délután, illetve késő délután indulhat meg. A HungaroMet szerint elsősorban a Dunántúl északnyugati felén, valamint az Északi-középhegység térségében adódhatnak kedvező feltételek a zivatarok kialakulásához. Nem egyszerre, és nem minden települést érintve jelennek meg ezek a cellák, ám ahol kialakulnak, ott rövid idő alatt kellemetlen, akár veszélyes helyzet is előállhat. A legfontosabb veszélyt a hirtelen megerősödő szél, a helyenként nagy mennyiségben lezúduló csapadék és a kisebb jég jelentheti. Akár 80 km/h-s széllökések sem kizártak: A HungaroMet előrejelzése szerint a zivatarokhoz jellemzően 60–70 km/h-s széllökések társulhatnak, de egy-egy erősebb zivatarcellában akár 80 km/h körüli lökések is előfordulhatnak. Ez már olyan erősség, amely kisebb ágakat is letörhet, a könnyebb kerti tárgyakat felboríthatja, és közlekedés közben is kellemetlen, veszélyes helyzeteket teremthet. Intenzív csapadék és jég is érkezhet:

A zivatarokhoz helyenként 10–25 milliméternyi csapadék is társulhat. Ez azt jelenti, hogy egy-egy településen vagy városrészben rövid idő alatt jelentős mennyiségű eső hullhat, miközben néhány kilométerrel arrébb akár jóval enyhébb maradhat az időjárás. A figyelmeztetés kisebb szemű jég megjelenésével is számol, többnyire 2–4 centiméternél kisebb méretben. Bár ez nem számít különösen nagy jégszemnek, az autókban, a kerti növényekben vagy az érzékenyebb kültéri tárgyakban így is okozhat kellemetlen károkat, főként akkor, ha erős széllel együtt érkezik. Ezeken a területeken a legnagyobb az esély: A jelenlegi előrejelzés alapján elsősorban a Dunántúl északnyugati fele és az Északi-középhegység térsége érintett. Ezeken a vidékeken nagyobb valószínűséggel fordulhat elő zivatar, ugyanakkor a pontos hely és időpont mindig bizonytalanabb, hiszen a zivatarok sokszor kis területen, gyorsan fejlődnek ki. Éjszakára mérséklődhet a zivatartevékenység. Jó hír, hogy az előrejelzés szerint az éjszakai órákban várhatóan fokozatosan csökken a zivatarok száma. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy késő estig ne fordulhatna elő egy-egy erősebb cella az érintett térségekben. A következő órákban különösen azoknak ajánlott az óvatosság, akik a Dunántúl északnyugati felén vagy az Északi-középhegység környékén élnek, illetve ezekre a területekre közlekednek. Autóval érdemes elkerülni a hirtelen kialakuló vízátfolyásokat, erős szélben pedig külön figyelmet igényelnek a fasorok, az erdős útszakaszok és a nyílt területek.

Olvasd tovább