Máris meglépte a kormány! Kiutalták a pluszpénzeket az időseknek! Ezt kell tenned, ha véletlenül nem kaptad meg:

Kiutalták a pluszpénzeket az időseknek! Ezt kell tenned, ha nem kaptad meg: Május 20-án indul az úgynevezett szénpénz kifizetése, amely több ezer magyar nyugdíjas, elsősorban egykori bányászok és özvegyeik számára nyújt rendkívül fontos anyagi segítséget. A kifizetés részletei: Az érintettek idén pontosan 118 195 forintos összegre számíthatnak. A folyósítás május 20-án kezdődik, az igényléssel pedig senkinek nincs teendője: a juttatás automatikusan érkezik. Bankszámlára utalás: az összeg a május 20-át követő első munkanapokban íródik jóvá. Postai kézbesítés: a postás a kifizetés kezdetét követő 2-4 munkanapon belül viszi ki a készpénzt a megszokott ütemezés szerint. Kik jogosultak a támogatásra

A bányászok áldozatos munkáját elismerő juttatásra az alábbi személyek jogosultak: Nyugdíjasok, akik legalább 10 év szolgálati időt szereztek bányászati vállalatnál (egészségkárosodás esetén ennél rövidebb munkaviszony is elegendő lehet). Elhunyt bányászok özvegyei, ha özvegyi vagy saját jogú nyugellátást kapnak. Létfontosságú segítség a családoknak: Különösen a salgótarjáni és karancslapujtői térségben élők számára bír kiemelt jelentőséggel ez az összeg. A magas rezsiköltségek, az emelkedő gyógyszerárak és a mindennapi kiadások mellett a nyugdíjasok többsége már előre számol ezzel a bevétellel. Az idősek a pénzt leggyakrabban a téli tüzelő megvásárlására, elmaradt számlák rendezésére, gyógyszerekre, vagy a gyermekeik, unokáik anyagi támogatására fordítják.

Olvasd tovább

Sulyok Tamás eleget tesz annak, amire Magyar Péter felszólította - ITT a bejelentés

Hivatalos megkeresés esetén átadja a K. Endre kegyelmi ügyében született iratokat a kormánynak a köztársasági elnök hivatala. A Sándor-palota erről kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t.A Sándor-palota tudatta: együttműködnek a K. Endre ügyében született iratok nyilvánosságra hozatalában a kormánnyal, és hivatalos megkeresés esetén átadják a rendelkezésre álló dokumentumokat a kabinet képviselőjének.Amint arról beszámoltunk, Magyar Péter a tegnapi és a mai sajtótájékoztatóján is sürgette, hogy Sulyok Tamás államfő hozza nyilvánosságra a kegyelmi ügy iratait.

A miniszterelnök kedden nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amelyeket a kegyelmi üggyel kapcsolatban találtak az Igazságügyi Minisztériumban. Magyar Péter szerint elképzelhető, hogy a volt feleségét, Varga Judit igazságügyi minisztert csőbe húzták, amikor a Novák Katalin államfőtől visszaérkezett dokumentumok kapcsán nem jelezték neki, hogy a köztársasági elnök megváltoztatta K. Endre kegyelmi kérvényének elbírálását.

Varga Judit ellenjegyzéséről Répássy Róbert, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára azt mondta a Telexnek: általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter. Répássy emlékeztetett rá: a köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, K. Endre esetében sem tett így, ezért nem található majd írásos indoklás a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem.

Mai sajtótájékoztatóján Magyar Péter arra utalt, hogy a kegyelmi ügyben Gaudi Nagy Tamás ügyvédi irodája is szerepet játszhatott...

Olvasd tovább

Teljes a döbbenet az országban! Kegyetlen pofont kapott Orbán Viktor! A saját lánya olyat tett vele, amin mindenki csak pislog

Már Orbán saját lánya is kifarolt mögüle? Miért hír, hogy Orbán Viktor lányáék az Egyesült Államokba költöztek? Gyanút fogott az EU: Az Elios akkor került a figyelem középpontjába, amikor az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) 2015-ben vizsgálatot indított miatta. (Tiborcz ekkor szállt ki hivatalosan, de később is a vállalatnál maradt különböző szerepkörökben.) Két évvel később a hivatal szabálytalanságokat és összeférhetetlenséget talált, illetve megállapította, hogy a közbeszerzések lebonyolítása során gyanúsan módosítottak szerződéseket. Ekkor a hivatal 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta az országtól. 2022 óta a Tiborcz-Orbán házaspár próbálja sikeres, független üzletemberként-üzletasszonyként eladni magát a nyilvánosság előtt, de ez nem egyértelműen sikerül. Nem lennénk igazságosak, ha nem jegyeznénk meg, hogy Tiborcz rendszeresen adományozik is

 

Bár annak, aki tavaly óránként 8,7 millió forintot keresett (és becslések szerint akár több mint 500 milliárd forintos vagyona lehet), ez igazán beleférhet. Miért pont most? Orbán Ráhelék mostani amerikai kalandjának időzítése több szempontból is érdekes. Amikor a kormány szereplői és újságjai nem győzik harsogni, hogy - a magyarországi családtámogatás kiváló, - a családok biztonságban vannak, - a gyerekeket megvédik (a nyugatról benyomuló veszélyes eszméktől), - az oktatás pedig sikertörténet nálunk, akkor felmerül a kérdés, hogy épp a miniszterelnök családjának miért nem elég jó ez az ajánlat.

Hiszen Orbán Viktor unokái is járhatnának valamelyik budapesti gimibe, de helyette egy amerikai magániskola tanulói lesznek fejenként 14 és fél millió forintért (évente). A hivatalos indoklás egyébként az, hogy Orbán Ráhel folytatja az amerikai tanulmányait, ezért a költözés. Ami viszont párhuzamosan érkezett a luxizós vádakkal. Orbán Ráhelék hipp-hopp letelepednek az Egyesült Államokban. A magyarok egy részének soha az életben nem lesz pénze arra, hogy valaha is eljusson oda. Egyébként Orbán Ráhel arról írt, hogy az ott megszerzett tudást itthon akarja kamatoztatni. 

Olvasd tovább

13. havi nyugdíj: rendkívüli bejelentést tett a Tisza-kormány

Megmaradna a 13. havi nyugdíj Kármán András pénzügyminiszter-jelölt fontos üzenetet küldött a nyugdíjasoknak: a Tisza-kormány tervei szerint megmarad a 13. havi nyugdíj. Ez sok idős ember számára megnyugtató hír lehet, hiszen az elmúlt hetekben rengetegen figyelték aggódva, hogy a kormányváltás után mi lesz a megszokott juttatásokkal.

A bejelentés alapján a 13. havi nyugdíjat nem vennék el. Kármán András szerint a kormány ennél tovább is menne, és a legalacsonyabb nyugdíjak rendezését is napirendre venné. A 13. havi nyugdíj sok idős embernek nem luxus, hanem valódi segítség. Van, aki ebből fizeti ki az elmaradt számláit, más gyógyszerre, élelmiszerre, rezsire vagy a család támogatására fordítja.

120 ezer forintos alsó határ jöhet

A nyugdíjasokat érintő másik nagy bejelentés az volt, hogy senki ne kaphasson 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat. Ez azoknak jelenthetne óriási könnyebbséget, akik ma 80, 90 vagy 100 ezer forintos ellátásból próbálnak megélni.

[ ]

Egy 90 ezer forintos nyugdíj 120 ezer forintra emelése havi 30 ezer forint pluszt jelentene. Egy idős ember életében ez nem aprópénz, hanem gyógyszer, élelmiszer, rezsi, fűtés vagy a mindennapi túlélés része.

A Tisza tervei szerint a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjaknál is sávos emelés jöhetne, hogy azok se maradjanak ki teljesen, akik éppen a minimum fölött vannak.

A nyugdíjkorhatár emelése nem aktuális

Kármán András azt is jelezte, hogy jelenleg nem tartják indokoltnak a nyugdíjkorhatár emelését. Ez sok dolgozó embernek lehet fontos üzenet, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek, vagy egészségileg már most is nehezen bírják a terhelést.

A pénzügyminiszter-jelölt szerint inkább rugalmasabb rendszerben kell gondolkodni, nem abban, hogy mindenkit még tovább dolgoztassanak.

Jöhet a nyugdíjas SZÉP-kártya is

A Tisza nyugdíjprogramjának másik fontos eleme a nyugdíjas SZÉP-kártya lehet. A korábbi tervek szerint az alacsonyabb nyugdíjból élők akár évi 200 ezer forintos támogatást is kaphatnának, míg a közepes nyugdíjjal rendelkezők kisebb összegre számíthatnának.

Ez akkor jelentene igazán nagy segítséget, ha a kártyát nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre, rezsire vagy akár tűzifára is fel lehetne használni.

A nyugdíjasok mindennapi gondjai ugyanis sokszor nem a nyaralás körül forognak, hanem akörül, hogy ki tudják-e fizetni a gyógyszert, a számlákat és a legfontosabb kiadásokat.

Nemcsak a nyugdíjasokat érintik a bejelentések

Kármán András több más területen is változást ígért. Visszaállíthatják a katát szélesebb körben, ami sok kisvállalkozónak jelenthetne könnyebbséget.

Az alacsonyabb keresetűeknél csökkenhet az szja-teher, a minimálbéren dolgozóknál pedig évente akár 240 ezer forinttal több maradhatna.

Emellett célzott áfacsökkentés is jöhetne olyan alapvető termékeknél, amelyek nagyobb arányban jelennek meg a kisebb jövedelmű családok kiadásaiban.

A családi adókedvezmények szintén megmaradnának, ami sok gyermeket nevelő családnak fontos biztonságot jelenthet.

A legnagyobb kérdés most az, hogy az emberek mikor érzik meg mindezt a saját életükben. A 13. havi nyugdíj megőrzése egyértelmű üzenet, de a minimálnyugdíj, a sávos emelés, a nyugdíjas SZÉP-kártya, az adócsökkentések és a kata visszaállítása már részletes jogszabályokat igényel.

A Tisza most azt üzeni: nem az időseken spórolnának. A hangsúly inkább azon van, hogy célzottabban segítsenek azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Olvasd tovább

Kikerült egy videó Lévai Anikóról: ez most beteszi a kaput!

Egy friss videóban olyan munkások szólaltak meg, akik korábban a hatvanpusztai birtok építésén és parkosításán dolgoztak. A Roma Sajtóközpont felvételein arról beszéltek, hogy a területen nem csupán alkalmi jelenlétről volt szó: állításuk szerint Lévai Anikó rendszeresen megjelent, figyelte a munkát, és ő mondta meg, kinek mit kell csinálnia. A birtok papíron Orbán Győzőé, de a megszólalók szerint a mindennapokban egészen más kép rajzolódott ki a kulisszák mögött.

„Anikó néni” mutatta meg, hova kerüljenek a virágok

A beszámolók szerint Lévai Anikó a parkosítás részleteibe is beleszólt. A munkások azt állították, hogy kiment a területre, rábökött egy pontra, és megmondta, pontosan hova kell ültetni a virágokat. A fizikai munkát természetesen nem ő végezte el, hanem azok a napszámosok, akik a birtokon dolgoztak. A videóban elhangzott állítások szerint volt időszak, amikor egyszerre nagyjából száz ember is dolgozott Hatvanpusztán.

Szigorú rend uralkodott a medencék és a park körül

A munkások beszámolóiból egy zárt, hierarchikus világ képe rajzolódik ki. A HVG összefoglalója szerint a Roma Sajtóközpont videójában az is elhangzott, hogy a birtokon nem lehetett telefonozni, a dolgozókat pedig nem közvetlenül Orbán Viktor, hanem egy vállalkozó alvállalkozója foglalkoztatta. A cikk szerint 2024-ben 1500 forintos órabérről beszéltek a megszólalók. A munkás úgy fogalmazott: legtöbbször úgy tűnt, mintha a birtok Lévai Anikóé lenne, mert „ő figyelt minket, ő parancsolgatott”.

A család jelenléte sem maradt észrevétlen

A hatvanpusztai majorság az elmúlt években többször is a közéleti viták középpontjába került. A beszámolók szerint a birtokon nemcsak Lévai Anikó jelent meg, hanem a család más tagjai is felbukkantak. Hadházy Ákos korábban arról írt, hogy Lévai Anikó szinte naponta kijár Hatvanpusztára, és a kertészekkel foglalkozik. Orbán Viktor korábban ezt azzal magyarázta, hogy a felesége az apósának segít be.

A luxus és a napszámosmunka közötti kontraszt lett a történet lényege

A videó legütősebb része nemcsak az, hogy ki adott utasításokat a munkások szerint, hanem az a hatalmas különbség, amely a birtok pompája és a dolgozók helyzete között kirajzolódik. Miközben Hatvanpusztán medencék, parkosított területek és hatalmas épületek készültek, a megszólaló munkások kiszolgáltatott helyzetről és alacsony bérről beszéltek. Ez az ellentét adja az ügy igazi súlyát: az egyik oldalon a látványos gazdagság, a másikon azok az emberek, akik napi aprópénzért végezték el a legnehezebb munkát.

Olvasd tovább

Nyilvánosságra hozták, mi okozhatta Scherer Péter halálát

Mucsi Zoltán szívszorító búcsúja

Mucsi Zoltán nemcsak kollégát veszített, hanem régi barátot, alkotótársat, szinte testvért. A két színész neve évtizedek óta összeforrt a magyar film- és színháztörténetben. Jancsó Miklós filmjeiben Kapa és Pepe párosaként váltak legendává.

Mucsi most ezt írta:

„Drága Barátom, nem fog a nap ugyanúgy sütni, mint eddig. Már hiányzol! Fent találkozunk, mert tudom, hogy ott vagy. Scherer Péter méltósággal viselt hosszan tartó betegség után ma délelőtt végleg elaludt. Nyugodj békében drága Pepe!”

Kevés mondat tud ilyen egyszerűen ennyire sokat elmondani. Nincs benne túlzás, csak veszteség, szeretet és az a fájdalmas bizonyosság, hogy valaki pótolhatatlanul hiányozni fog.

A közönség nem látta a küzdelmet

Scherer Péter halálhíre azért rázta meg ennyire az országot, mert a nyilvánosság előtt nem egy beteg ember képe élt róla. A nézők azt a színészt látták, aki játszott, dolgozott, jelen volt, és a színpadon ugyanazzal az erővel, humorral és emberséggel állt közönség elé, mint korábban.

A művészvilágban többen tudták, hogy Scherer beteg, de a közönség ebből keveset érzékelt. Ő pedig nem akarta, hogy a betegsége írja meg az utolsó fejezetet helyette. A története továbbra is a színházról, a filmről, a barátságról, a humorról és az emberségről szólt.

Kapa és Pepe legendája

Mucsi Zoltán és Scherer Péter párosa Jancsó Miklós filmjeiben vált igazán ismertté. Kapa és Pepe figurái egyszerre voltak abszurdak, nyersek, komikusak és fájdalmasan pontosak. Nevettünk rajtuk, de közben nagyon is értettük, miről beszélnek.

A két színész barátsága és szakmai kapcsolata a filmeken túl is megmaradt. Mucsi búcsúja ezért különösen súlyos: nem egyszerűen egy híres kolléga köszönt el egy másik híres kollégától, hanem Kapa búcsúzott Pepétől.

Egy országosan szeretett színész öröksége

Scherer Péter pályája nem a megszokott úton indult. Eredetileg építőmérnöki diplomát szerzett, majd a színház felé fordult. Játszott az Arvisura Színházi Társulatban, később a Bárka Színház alapító tagja lett, dolgozott a Krétakörben, majd a Nézőművészeti Kft. egyik meghatározó alkotója lett.

A filmvásznon is sok emlékezetes szerepet hagyott maga után. A Kontroll, az Argó, a Kincsem, A játszma, a Valami Amerika 3 és számos más film őrzi az arcát, hangját és gesztusait.

Scherer Péter halálával egy hang, egy tekintet, egy pótolhatatlan színészi jelenlét tűnt el. Pepe elment. És aki egyszer látta azt a különös félmosolyt, azt a fáradt, okos, szerethető tekintetet, pontosan tudja: ilyen emberből nincs még egy.

Olvasd tovább

Szigorítást vezet be a Tisza Kormány. Az ország teljes területén életbe lép

Azonnali moratórium jöhet a védett erdők fakitermelésére Erős környezetvédelmi döntéssel indít Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter: azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére. A bejelentés szerint a Tisza-kormány nem engedné tovább a tarvágásokat azokon a területeken, amelyek nem pusztán faanyagként, hanem természeti örökségként, élőhelyként és klímavédelmi értékként fontosak az országnak. A miniszter üzenete szerint az erdők nem csak gazdasági erőforrást jelentenek, hanem árnyékot, levegőt, vizet, élővilágot, tájat és jövőt.

A tarvágás régóta vitatott kérdés Magyarországon

A tarvágás lényege, hogy egy adott erdőrészletben egyszerre vágják ki az állomány jelentős részét vagy egészét. Gazdasági szempontból ez gyors és egyszerű megoldás lehet, természetvédelmi szempontból viszont súlyos beavatkozás, különösen védett, őshonos vagy Natura 2000-es erdőkben. Egy erdő ugyanis nem csak fák gyűjteménye, hanem élő rendszer: talaj, gombák, madarak, rovarok, emlősök, cserjék, árnyék, páratartalom és mikroklíma együttese. Ha ezt egyszerre felnyitják, az egész rendszer sérülhet.

A Tisza-kormány most féket húzna

A moratórium lényege, hogy a védett erdők fakitermelését leállítanák addig, amíg az új szabályozás és az állami erdőgazdálkodás átalakítása meg nem történik. Ez még nem a teljes reform, de erős első lépés. A döntés azt üzeni: nem lehet tovább úgy kezelni a természetvédelmi területeket, mintha azok egyszerű gazdasági üzemek lennének. Az állami erdő közvagyon, ezért a kezelésekor nemcsak a jelenlegi bevételt, hanem a következő generációk érdekeit is figyelembe kell venni.

Profit helyett ökológiai szemlélet

Gajdos László egyik legerősebb mondata az volt, hogy az állami erdőgazdálkodásban a profit helyett az ökológiai szemléletet kell előtérbe helyezni. Ez nem azt jelenti, hogy az erdőkhöz soha nem lehet hozzányúlni, hanem azt, hogy az erdőt nem szabad pusztán faanyag-raktárként kezelni. Más szabályok kellenek egy ipari célú faültetvényre, és más szabályok egy őshonos, természetvédelmi rendeltetésű erdőre. Az új szemlélet része lehet a folyamatos erdőborítás védelme, az idős fák és holtfa meghagyása, az őshonos fafajok előnyben részesítése, a természetes felújulás támogatása és a tarvágások visszaszorítása.

A valódi próba most jön

A bejelentés erős, de a munka most kezdődik. A következő kérdés az lesz, pontosan milyen erdőkre vonatkozik a moratórium, meddig tart, milyen kivételek lehetnek, mi történik a már engedélyezett kitermelésekkel, és hogyan ellenőrzik majd a szabályok betartását. A természetvédelemben a szép mondatok önmagukban kevesek: erős szabályok, szakmai kontroll, átláthatóság és következetes végrehajtás kell. Ha ez megtörténik, Gajdos László döntése valódi fordulópont lehet a magyar erdők történetében, mert kimondja: a védett erdő nem faanyag, hanem közös örökség. 

Olvasd tovább