Kiderült, Tóth Gabi hány milliót kapott az államtól

Emlékezetes, hogy Krausz Gábor, amikor még az énekesnő férje volt, azt nyilatkozta, hogy szerinte nem lehet mondani, hogy Tóth Gabi a NER kegyeltje lenne. Hát nézzük.

 

Tóth Gabi cégét a Szerencsejáték Zrt. támogatja

Eddig sem volt titok persze, hogy Tóth Gabi fellépéseit, például erdélyi turnéját a Szerencsejáték Zrt. támogatja. Éppen egy éve volt, hogy az énekesnő élő adásban áradozott arról, hogy milyen sokat kapott az állami tulajdonú cégtől:

„Nagyon hálásak vagyunk a Szerencsejáték Zrt-nek, hogy megtámogatott minket ebben a történetben, mert nélkülük nem tudtuk volna, hogy olyan helyekre eljussunk, akik nem mindig engedhetik meg maguknak, hogy koncertekre-fesztiválokra járjanak, és egy ilyen emelkedett műsorral tudtunk színpadra állni. Ez nagyon nagy dolog volt számunkra”

– fogalmazott Tóth Gabi tavaly júliusban, nem sokkal válása hírének kipattanása előtt az alább megtekinthető interjúban.

Hát akkor nézzük, mit ír Tóth Gabiról a Népszava összeállítása:

„Tóth Gabi (aki 2022-ben színpadra állt a Fidesz kampányzáróján, Orbán Viktorral pedig közösen énekelte a Kossuth-nótát) koncertjeit szervező cég, a Backstage Management Bt. a kampányzáró után, tehát 2022 júniusa óta 95 milliót kapott a Szerencsejátékon keresztül. Az énekesnőt számos támadás érte a Fidesz közelisége miatt, ő pedig elmondta, nem kellett őt megvenni, »hiszen mindig is ez volt az én hitem szerinti, valódi közösségem«. Tóth Gabin kívül Pataky Attilának, az Edda frontemberének cége a P. Management is jelentős összeget költhetett el, pár forint híján 378 milliót kapott a zenész, aki nem csak zenei munkásságával, vállalt jobboldaliságával, de a földönkívüliekkel kapcsolatos kijelentéseivel is fenntartja a sajtó érdeklődését.”

A lap megemlíti egyrészt, hogy ehhez képest a szintén Fidesz-hívő Nagy Feró mindössze egyszeri tízmilliós támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt-től, de hozzáteszi másrészt, hogy természetesen nem ez az egyetlen mód, ahogy a kormánypárt nagyobb összegeket tud folyósítani azon hírességek számára, akik mellettük kampányolnak.

Tóth Gabi most már talán mégiscsak a NER kegyeltje

A fenti cikk azt említi, hogy Tóth Gabi cége 2022 júniusa óta kapott pénzt a Szerencsejáték Zrt-től, és öt hónappal későbbi Krausz Gábor azon nyilatkozata, amelyben felháborodottan utasítja vissza azt a felvetést, hogy ők az állam által nekik juttatott pénzből élnének luxuskörülmények között.

„Mióta együtt vagyunk a feleségemmel albérletben élünk, spórolunk, mert szeretnénk saját otthont magunknak és a kislányunknak. Reméljük, hogy az álmunk rövidesen valóra válik, de ehhez, ugyanúgy ahogy sok más családnak, nekünk is hitelre lesz szükségünk. Ennyire vagyunk százmilliókkal kitömve, ahogy azt ő és még néhányan állítják”

– a hitelből készült családi ház azóta el is készült, de oda már csak Tóth Gabi és kislánya költözött be.

Krausz Gábor mindenesetre a következőkkel is érvelt a 2022-es, azóta már törölt kirohanásában:

„Csendben jegyzem meg, minden nagy fesztivál jórészt állami pénzből vagyis közpénzből valósul meg. Akkor ezek szerint mindenki, aki ott fellép, a NER kegyeltje? A feleségem például 17 éve egyiken sem kapott még lehetőséget.”

Hát ha Sziget nagyszínpad nem is jött még össze Tóth Gabinak, azért azt nehéz lenne elfelejteni, hogy mind Tóth Gabi, mind Krausz Gábor évek óta, együtt és külön-külön is az állami tévécsatorna, a TV2 legfoglalkoztatottabb sztárjai közé tartoznak. Krausz Gábor ezen kívül tavaly egy fideszközeli orosz milliárdos szállodaláncától kapott állást.

Olvasd tovább

VICC: Egy férfi futni megy reggel, mellécsapódik egy csinos kocogó nő

Egy férfi futni megy reggel,

mellécsapódik egy szintén kocogó nő.

A nő nagyon csinos.

Mondja neki a férfi:

– Nagyon bejössz, nem járunk?

– Nem. Futunk – válaszol a nő.

– Vagyis ez nem lesz hosszútávú.

– Nem, csak egy futó kapcsolat.

Olvasd tovább

Fiatal vagyok, de fáradt. Miért adjam át a helyemet a buszon a véneknek?

Ha tömegközlekedésről esik szó, vitás kérdés, hogy a zsúfolt járművön rendelkezésre álló ülőhelyek az életkorral és az évek számával automatikusan megszerzett alanyi jogok, vagy azé az elsőbbség, aki jobban rászorul – bármilyen okból kifolyólag. A témát egy Reddit-poszt szolgáltatta, melynek az írója azt mondja, hogy bár ő fiatal, de ha korán kelt, akkor megilleti az ülőhely.

A történet alkalmat ad elgondolkodni azon, hogy az 50 év körüli utastárs vajon már az idős korosztályhoz tartozik, másrészt arról, hogy ki, mit tanít erről a gyermekének. Különösen arra való tekintettel, hogy nem minden betegség/fogyatékosság látható jól kívülről. Te mit gondolsz erről?

Egy férfi nagy visszhangot váltott ki azzal, hogy elárulta: nem hajlandó átadni a vonaton a helyét várandós nőknek vagy időseknek. Elmondta, hogy naponta 8 órát tölt talpon a munkahelyén, és ehhez minden reggel a vonat teljes vonalán végig kell utaznia, hogy elérjen a munkahelyére. Ezt a „népszerűtlen” véleményt a Redditen fejtette ki:

„Vannak helyzetek, amikor fiatal létedre valójában neked van a legnagyobb szükséged az ülőhelyre, viszont pont azért, mert fiatal vagy, mindig téged fognak megkérném arra, hogy add át a helyedet. Jó lenne, ha a társadalmi elvárások legalább annyit meg engednének, hogy egy ilyen helyzetben egy fiatal is mondhassa: ’Megkérhetnélek, hogy egy másik utas helyét kérd el?’ Mindezt természetesen úgy, hogy elítélő pillantásoktól vagy beszólásoktól kellene tartanod.”

Majd hozzátette, hogy minden nap nagyon korán kel, hogy hajnali 5-re a munkahelyére érjen:

„Hajnali 3-kor kelek, 45 percet vonatozom, hogy az 5 órai munkakezdésre a munkahelyemen legyek, ahol 8 órát vagyok talpon. Csak annyit kérek, hogy ne mindig az én helyemet nézze ki valaki csak azért, mert fiatal vagyok. Biztos vagyok benne, hogy az az 50 körüli férfi, aki a könyvébe temetkezik, sokkal kevésbé fáradt, mint én.”

Aztán azzal folytatta, hogy bár egy mozgássérült embernek szívesen felajánlja a helyét, de vannak olyan napok, amikor semmivel sem kevésbé fáradt munkába menet és onnan hazafelé, mint egy egy kismama vagy idős utas.

„Nem akarom rosszfiúnak érezni magam, aki nemet mond valakinek, amikor valóban kimerült vagyok.”

A posztját kommentálva az egyik felhasználó ezt írta:

„Nyugodtan utasítsd vissza a kérést, ha nem az elsőbbségi/mozgássérült üléseken ülsz. Mondd meg nekik, hogy inkább azt kérjék meg, aki elfoglalta a speciális igényű utasoknak fenntartott ülést. Ha viszont ez a személy pont te vagy, akkor peched van.”

Egy másik felhasználó hozzátette:

„Porckorongsérvem van, és nem egyszer voltam már ilyen helyzetben, különösen műtét előtt. Furcsa pillantásokat kapsz, de őszintén szólva, mivel azon kevesek közé tartozol, akik kevésbé tudnak állni, mint az, aki kérdezi, immunis leszel rá. Nem minden fogyatékosság/sérülés látható.”

Egy harmadik felhasználó azt mondta:

„Egyszer beszólt nekem egy 4-5. hónap körül járó negyvenes hölgy, hogy adjam át neki a helyem. Én huszonéves voltam ugyan, de én is babát vártam. Körülbelül 7 hetes voltam, és hiperemezis gravidarumban, azaz vészes terhességi hányásban szenvedtem. Naponta 20-30-szor hánytam és rendszeresen elájultam. Szó szerint túl gyenge és kimerült voltam ahhoz, hogy rendesen megvédjem magam, de elmondtam neki, hogy én is terhes vagyok, és nagyon rosszul érzem magam. De ő csak tovább mondta a magáét, és nagy hangon kifejtette, hogy „a mai fiatalokban” nincs tisztelet az idősebbek iránt.

Olvasd tovább

Mit művelt Nagy Feró? Többször megütötték a rocklegendát

Nagy Feró elmondása szerint a kommunizmus idején sem volt hajlandó arra, hogy magában tartsa olykor egészen sarkos véleményét. A nemzet csótánya elmondta, ezért sokszor alaposan rá is fázott, mert rendszeresen előfordult, hogy kihallgatásokra hurcolták be, ahol olykor alaposan meg is verték.

„Általában fél ötkor jöttek értem,

bevittek a Tolnai utcába, ahol egy rácsos szobába be kellett ülnöm, elvették a személyi igazolványomat, és nem kaptam sorszámot, hogy mikor kell bemennem, hanem ott ültem és ott ültek még a rendszer ellenségei”

– hangzott el a Probléma Hajóssal és Márkóval című YouTube-műsorban Feró kijelentéseit, aki arról is beszélt, hogy a kihallgatások során nem igazán finomkodtak vele.

„Maga az a nagypofájú? – kérdezte a rendőr, én meg próbáltam csendben maradni, de abban a pillanatban

olyan pofont kaptam, hogy nekiestem a falnak, és elkezdett vérezni az orrom.

Odajött közel hozzám, majd azt mondta, tudja, Kádár elvtárs nagyon sokat megenged a művészeinek…

Na, akkor kaptam még egyet, aztán kiment”

– nosztalgiázott Feró a műsorban.

Olvasd tovább

Kádár tudta? Hátborzongató pontossággal megjósolta, hogyan zsákmányolják ki a multik a magyarokat!

Kádár János előre látta, hogyan fogja a nemzetközi multi a magyar ember által megtermelt pénzt kivinni az országból, úgy, hogy abból nekünk, magyaroknak egy fillért se jut!

Hátborzongató dologra bukkantunk. Kádár János mintha előre látta volna, mi fog történni ebben az országban. 1988-as, tehát közel 30 évvel ezelőtti(!) beszédében döbbenetes pontossággal jósolta meg, hogyan fogják a külföldi nagyvállalatok kivinni a magyar ember által megtermelt pénzt, lefölözni a hasznot, úgy, hogy abból mi, magyarok egy fillért se lássunk.

“Normális, világos, garantált feltételeket kell biztosítani, de a külföldi működő tőkét is meg kell adóztatni… Ezért úgy képzelem, hogy a külföldi tőkének a részesedési arányát meg kell szabni, s miután adózott, nyereségét kiviheti.

A szakszervezeteknek működnie kell ezekben a vállalatokban is. Ezt magától értetődőnek kell tekinteni. És ha érvényes a mi vezető jelszavunk, akkor azt hiszem, hogy ezt nemcsak a magyar kormánnyal szemben kell képviselnie, hanem a külföldi tőkével szemben is…

A külföldi tőke nem fog ideözönleni működő tőke formájában sem. Akármit csinálunk, nekik az kevés lesz. Nem akarok a külföldi tőkének olyan paradicsomot teremteni Magyarországon, ahol nem kell adót fizetni és ahol tilos szakszervezeti munkát végezni! A tőke saját országában – főleg Nyugat-Európára gondolok – sem tilthatja be a szakszervezet munkáját, s ott is kell adóznia…”

Forrás: Moldova György: Kádár János II. kötet, 132.135. oldal

Eddig a beszéd. S lám, mi van most? A külföldi multik kiviszik a tőkét, nem adóznak, trükköznek, mások gazdagodnak meg a magyar emberek munkájából, nekünk legfeljebb odadobnak valami koncot…

Szerinted sincs ez így jól? 

Olvasd tovább

Te tudtad? Ezért nem ismerték hírből sem az ételallergiát 100 évvel ezelőtt

A nagyszülők, dédszülők még névről sem ismerték az ételallergiát. Az azóta felnövő generációknál egyre nagyobb számban jelentkezik, akár lisztérzékenység, gluténérzékenység, és számos más allergia, ami mára szinte népbetegséggé vált.

Mi volt más 100-150 évvel ezelőtt, és mitől lettünk ennyire érzékenyek az elfogyasztott ételekre?

Erre kerestük a választ, hogy mik voltak a főbb életmódbeli különbségek….íme!

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak

Az ételek gazdaságokból kis piacokról vagy őstermelőktől érkeztek az emberekhez az 1900-as évek elején. Ebben az időben az élelmiszert tartósító szerek nem voltak még széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik megromlott, azt kidobták.

Ez azonban ritkán történt meg, mivel a megvásárolt termékeket gyorsan megfőzték, feldolgozták.

A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teli élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt.

Ez lehetővé tette számukra, a frissen termett zöldségekben gyümülcsökben és a frissen vágott állatok húsából származó tápértékben gazdag ételeket fogyasszák.

A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak.

2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel, sem az anyagcseréjükkel. Akkor és azt ettek, ami a szezonban termett. Nagyszüleink nem estek áldozatul a ma népszerű diéta hóbortnak, a kalóriák számlálásának, és más kóros fogyókúrás szokásnak. Azt ették, ami termett, és nem azt, amit a reklámok sugalltak számukra.

Akkoriban a reklámok nem jutottak el minden emberhez és az élelmiszeripar is gyerekcipőben járt, ezért kénytelenek voltak ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani. Megfelelő volt anyagcseréjük, hiszen a szervezetük igényei szerint étkeztek.

3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszerekkel. Feldolgozott ételek nem voltak, és étterembe menni is ritka luxus volt. Nagyszüleinkre ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak.

4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat

Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek konzerválják őket, a fogyasztók egészségének kárára. A mára jellemző nagyüzemi élelmiszer-előállítás az összes mesterséges összetevővel még kezdetleges volt a korai 1900-as években.

5. Megették az egész állatot, melyben megtalálható volt az ásványi anyagokban gazdag csont erőleves és a belsőségek is

Az állati csontokat megtartották vagy megvették, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, és mindig különleges helyet foglaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra becsülték gyógyító hatásuk miatt, és soha nem ment kárba.

6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek vagy azért, hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosok a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.

Amikor lázasak lettek, otthon gyógyították magukat. Ha rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyorshívó, de sokkal inkább bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt tudatosították vagy sem.

7. Sokat voltak a szabadban

Nagyszüleinknek nem volt lehetőségük bent maradni a lakásban és játszani a telefonjukkal vagy a számítógépen. A 18. század végén, a 19. század elején a lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozott.

Sokat voltak szabad levegőn, nem kellett edzőtermekbe járniuk, edzette őket az egész napi fizikai munka. A gyerekek pedig minden szabad idejüket a szabadban töltötték, kerékpároztak, hintáztak, fogócskáztak a tiszta levegőn. A városi lakosok is sokat mozogtak. Autót, vagy bérkocsit kevesen engedhettek meg maguknak, ezáltal néhány kilométer a munkahelyig, vagy a piacig természetes dolog volt.

Hogyan hatnak ezek a körülmények az ételallergiára?

A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket alkotnak, a szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek állnak. Ha a táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejt, minden szövet és szerv integritása sérülést fog szenvedni, és nő a valószínűsége, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki.

Olvasd tovább

Görögországban leültünk egy étterembe ebédelni, de olyat tettek velem, amit még soha sehol!!

Tegnap Görögországban leültünk ebédelni. Sok mindent rendeltünk, mivel hatan vagyunk. Kipróbáltuk a helyi húsos pitét is, de amikor kihozták jött a feketeleves, birkából készült, amit egyikőnk sem fogyaszt szívesen. Nem szóltunk, hiszen kérdeznünk kellett volna milyen hússal készítik, csak félre tettük és nyugtáztuk, hogy ez a 12 euró most a tanulópénz volt, legközelebb okosabbak leszünk.

Viszont a felszolgálót csak nem hagyta nyugodni a dolog, mert látta, hogy nem nyúlunk hozzá. Végül megkérdezte, hogy valami gond van a húsos pitével? Én pedig mondtam neki, hogy nem, semmi. Az illata és a kinézete is isteni finom, viszont nem kérdeztük, és birkából van, amit nem szeretünk. 

Megkérdezte elviheti-e a tányért és elcsomagolja-e a tartalmát? Mondtuk természetesen elviheti, nem kérjük a csomagolást és elnézést kértünk. Tíz perc múlva egy nagy, bőségesen megpakolt gyümölcstállal tér vissza, volt rajta görög meg sárga dinnye és barack is. Azt mondta ez ingyen a miénk, amiért nem tudtuk megenni a piténket, pedig kifizettük. 

Én még ilyennel soha, sehol nem találkoztam.

A görögök kifejezetten kedvesek bárhol járunk itt az országukban, de ez példaértékű viselkedés volt részükről. 

Még biztosan visszatérünk hozzájuk. 

Olvasd tovább